A közelmúltban kiderült KT ügyfelek eszközeinek feltörésével kapcsolatos ügyet a koreai internetes biztonság történetének egyik legsúlyosabb ügyének tartják. Ez az ügy nem csupán egy vállalati eltérés, hanem az országos szintű biztonsági válság jele, ami még meglepőbbé teszi a kormány lagymatag reakcióját és a közvélemény csekély érdeklődését.

Az ügy menete

1. 2020. június: A feltört vállalat feljelentése nyomán a rendőrség nyomozást indít
2. 2020. október: A rendőrség először lefoglalja a KT Bundang IDC központját
3. 2022. nyár: A rendőrség másodszor lefoglalja a KT központját
4. 2023. november: A rendőrség 10-nél több KT-alkalmazottat és együttműködő partnerük alkalmazottját ad át az ügyészségnek
5. 2024. május: Az ügyészség kiegészítő nyomozást kér a rendőrségtől

Az ügy lényege: Országos szintű köztes ember támadás az ország alapvető kommunikációs hálózatán

1. Példátlan méretek és súlyosság: A KT feltörési ügyét nem csupán egy vállalati jogsértésnek kell tekinteni, hanem "országos szintű köztes ember támadásnak" az ország alapvető kommunikációs hálózatán. Ez egy rendkívül súlyos ügy, amely az egész ország internetes biztonságát fenyegeti.

2. Széles körű hatás: A KT Dél-Korea egyik legnagyobb távközlési vállalata, hálózata pedig az ország alapvető kommunikációs hálózatának részét képezi. Egy ilyen szintű támadás hatással lehet az egyénekre, a vállalkozásokra, a kormányzati szervekre és az egész ország hálózati infrastruktúrájára.

3. A biztonság iránti bizalom megbomlása: Az az a tény, hogy az ország alapvető kommunikációs hálózatát üzemeltető vállalat maga végez feltöréseket, súlyosan aláássa az egész internetes ökoszisztéma iránti bizalmat.

4. Közvetlen feltörések a hálózat módosítása révén: A KT nem csupán a problémás forgalom blokkolására szorítkozott, hanem aktívan módosította a hálózatát, hogy közvetlenül feltörje az ügyfelek PC-jét. Ez a cselekedet súlyos visszaélés az internetes szolgáltatók (ISP) által birtokolt hatalommal.

5. A feltörés módja:

• Csomagmódosítás és hallgatózás: A KT módosította az ügyfelek által a webes tárhelyszolgáltatók grid szoftverének használatakor továbbított információkat, hogy megakadályozza a felhasználást, és közben hallgatta a forgalmat.
• Kártékony kóddal való támadás: A módosított csomagok révén a KT ügyfelei számára kártékony kódokat küldött, amelyek a PC-ken programhibákat okozhatnak.
• DNS-módosítás gyanúja: Gyanú merült fel, hogy a KT a webes tárhelyszolgáltató webhelyeitől kártékony kódokat küldött, miközben a tényleges IP-címet a KT oldalára változtatta.

6. Széleskörű károk: A károsult vállalatok becslései szerint körülbelül 600 000 egyéni felhasználót érintett a probléma egy hónap alatt, és az ötből öt hónapig tartott.

7. Jogi problémák: A csomagok hallgatózása a kommunikációs titok védelméről szóló törvény szerint szigorúan tiltott tevékenység, amely súlyos büntetéssel járhat.

8. Biztonsági gyengeségek: A kártékony kóddal való fertőzés miatt az egyéni PC-k tűzfalai sérülhettek, ami további biztonsági problémákhoz vezethet.

A kormány hallgatása és felelősség elhárítása

1. A Tudomány és Technológia Információs és Kommunikációs Minisztérium hallgatása: A minisztérium 2023. szeptemberben tudott az ügyről, de nem tett semmit. Ez a cselekedet a jogsértések tényleges elfogadásának tekinthető.

2. Felelősség elhárítása: A minisztérium nem folytatott saját vizsgálatot vagy ellenőrzést, mondván, hogy az ügy "nyomozás alatt áll". Ez az ellenőrző és felügyeleti szervként való felelősség elhárításának tekinthető.

3. Azt a tény, hogy 4 évvel a történtek után még mindig nem került nyilvánosságra megfelelő információ az ügyről, nagyon aggasztó.

A KT álláspontja és a felmerülő kérdések

1. A KT állítása: A KT állítása szerint ez az ügy "kártékony" grid szolgáltatás szabályozásának jogszerű cselekedete volt.

2. Kérdések:

• Miért a webes tárhelyszolgáltatókat vagy a grid szolgáltatást nyújtó vállalatokat nem, hanem az egyéni PC-ket célozták meg a kártékony kódok terjesztésével?
• Miért választották ezt a módszert a 2019-es Legfelsőbb Bíróság ítélete után a jogszerű forgalomblokkoló módszer helyett?
• Szükséges lenne a grid szolgáltatásokat jogilag felülvizsgálni, hogy meghatározzák, még mindig "kártékony" programként tekinthetők-e rájuk.

3. A KT korábbi cselekedetei: Ez volt a KT első feltörési kísérlete? Lehetséges, hogy a múltban is végeztek hasonló cselekedeteket.

4. A kormány hallgatásának okai: Miért hallgatott a minisztérium ilyen súlyos jogsértés esetén? Szükséges lenne alapos vizsgálatot végezni.

5. Más távközlési vállalatok érintettsége: Lehetséges, hogy a KT mellett más távközlési vállalatok is végeztek hasonló cselekedeteket?

Csekély figyelem az ügy súlyosságához képest

Az ügy súlyosságához képest jelenleg rendkívül csekély a média és a közvélemény figyelme. Az, hogy egy ISP sérti az ügyfelek személyes adatait és közvetlenül végez feltöréseket, nemzeti szintű biztonsági válságként kellene kezelni. Nagyon aggasztó, hogy ez az ügy nem kapja meg a megfelelő figyelmet.

Következtetés és jövőbeli feladatok

A KT feltörési ügye, különösen az a tény, hogy országos szintű köztes ember támadás volt az ország alapvető kommunikációs hálózatán, arra utal, hogy átfogó felülvizsgálatra van szükség Dél-Korea kiberbiztonsági rendszerében. Ez nem csupán egy vállalati jogsértés, hanem az ország kiberbiztonsági rendszerének és az ellenőrzési és felügyeleti rendszernek a komoly hiányosságait mutatja be. A következő lépések sürgősen meg kell történjenek:

1. Alapos nyomozás a KT-vel kapcsolatban és a felelősök büntetése
2. A minisztérium felelősségének megállapítása és az ellenőrzési és felügyeleti rendszer javítása
3. Átfogó vizsgálat más távközlési vállalatok vonatkozásában
4. Jogi és intézményi megoldások megtalálása az ISP-k hatalmának visszaélésének megakadályozására
5. Az ország alapvető kommunikációs hálózatának biztonságának megerősítése és az ellenőrzési rendszer átalakítása
6. A kiberbiztonság iránti nemzeti tudatosság növelése és folyamatos monitorozási rendszer kialakítása

Ez az ügy nem elhanyagolható probléma. A nemzeti szintű kiberbiztonsági válságként kell kezelni a polgárok személyes adatainak és az egész ország kiberbiztonságának fenyegetését. A kormánynak, a vállalatoknak és a polgároknak is fel kell ismerniük a probléma súlyosságát. Ezenkívül szükséges lenne egy társadalmi vita a kiberbiztonsági szolgáltatók felelősségéről és jogköréről, valamint a felhasználók jogairól.