Dél-Korea. 2024-ben hadiállapotot hirdettek.

45 év után rendkívüli hadiállapot: válság a dél-koreai demokráciában

2024. december 3-án Jun Szokjol elnök a "észak-koreai erők felszámolását" és a "szabad alkotmányos rend fenntartását" indokolva váratlanul rendkívüli hadiállapotot hirdetett. Ez az 1980-as 5.18-i demokratikus mozgalom óta 45 év után először fordult elő, és sokkoló esemény, amely megrendíti a dél-koreai demokrácia alapjait.

Jun elnök rendkívüli hadiállapot-kihirdetése, a háttér és a vita

Jun elnök sürgősségi beszédében a parlament által indított mentelmi eljárást és a költségvetés csökkentését "ellenforradalmi erők tevékenységének" minősítette, kijelentve, hogy ez "a kormányzat megbénításához" és a "szabad demokratikus rendszer összeomlásához" vezet. Emellett a parlamentet "bűnözői csoportnak" nevezve heves támadást intézett ellene.

Azonban Jun elnök állításai heves ellenállásba ütköztek az ellenzék és a civil társadalom részéről. Az ellenzék azt állítja, hogy Jun elnök hadiállapot-kihirdetése megbénítja a parlament ellenőrző funkcióit, és a hatalom megtartására irányuló "illegális és alkotmányellenes, nemzeti érdek ellenes intézkedés". Emellett azt is hangsúlyozzák, hogy a parlament költségvetési vitája és a mentelmi eljárás indítása a parlament alkotmányban biztosított joga, és azok "ellenforradalmi cselekményként" való minősítése aláássa a demokrácia alapelveit.

A hadiállapot kihirdetése után Dél-Korea most...

A hadiállapot kihirdetése után Pak Anszu vezérkari főnök kiadta az 1. számú kiáltványt, amelyben betiltott minden politikai tevékenységet, beleértve a parlamenti és párttevékenységet, a politikai gyűléseket és tüntetéseket. Az újságírói és kiadói tevékenységeket a hadiparancsnokság ellenőrzése alá vonták, valamint betiltották a sztrájkokat és a társadalmi zavart keltő gyűléseket. Ennek következtében a parlamentet lezárták, a Jongszanban található elnöki hivatalt barikádokkal vették körül, és az újságírói szabadság súlyosan korlátozott.

A hadi erők parlamentbe való betörési kísérlete és a parlament dolgozói, valamint a Demokratikus Párt tagjai közötti összecsapás jól mutatja a jelenlegi helyzet súlyosságát. Ez a fizikai konfliktus véres összecsapáshoz vezethet.

A politikai reakciók és a parlament ellenállása

A kormánypárton belül is felmerültek kritikus hangok. Handonhun képviselő kijelentette, hogy Jun elnök rendkívüli hadiállapot-kihirdetése helytelen, és a néppel karöltve meg fogja akadályozni. Az ellenzék hevesen tiltakozik, és a hadiállapot azonnali feloldását követeli. U Vonsik elnöke sürgősségi sajtótájékoztatón jelentette ki, hogy alkotmányos eljárással fognak reagálni.

A parlament december 4-én tartott ülésén elfogadta a rendkívüli hadiállapot feloldását követelő határozatot. Az Alkotmány 77. cikkelyének 5. pontja értelmében, ha a parlament a képviselők több mint felének szavazataival követeli a hadiállapot feloldását, az elnök köteles azt feloldani.