Téma
- #Elnöki hatalom
- #Hatalommegosztás
- #Hadiállapot
- #Egyesült Államok
- #Alkotmánymódosítás
Létrehozva: 2024-12-11
Létrehozva: 2024-12-11 23:50
Másfél óra alatt visszavonták Yoon Suk Yeol elnök hadiállapot kihirdetését! Ez az esemény, amely mély nyomot hagyott a koreai alkotmány történetében, jelenleg az elnök elleni impeachment eljáráshoz vezetett, megrázva a Dél-Koreai Köztársaságot. De ez az eset nem egyszerűen "incidensként" elintézhető, mivel valami nyugtalanító van benne. Ez ugyanis nyíltan felfedte a dél-koreai elnökre koncentrálódó hatalmas hatalmat, az úgynevezett "királyi elnökség" valós arcát.
A Dél-Koreai Köztársaság alkotmánya erős hatalmat biztosít az elnök számára a "hadiállapot kihirdetésére". Nemzeti vészhelyzet esetén az elnök mozgósíthatja a hadsereget a rend fenntartása érdekében, ami félelmetes hatalom. Természetesen létezik egy ellenőrző mechanizmus, a parlament feloszlatási joga, de a hadiállapot kihirdetésének és visszavonásának gyorsasága felveti a kérdést, hogy ez az ellenőrző mechanizmus vajon elegendő-e.
Most nézzük meg az Egyesült Államok esetét. Meglepő módon az amerikai alkotmányban nem is szerepel a "hadiállapot (Martial Law)" kifejezés! Vészhelyzet esetén a hadsereg mozgósításának jogát az elnök és a kongresszus osztja meg egymás között.
Kongresszus: Joga van a Nemzeti Gárda (National Guard) összehívására lázadás leverése stb. céljából. (Alkotmány 1. cikkely 8. szakasz)
Elnök: A hadsereg főparancsnokaként a kongresszus jóváhagyásával irányítja a hadsereget. (Alkotmány 2. cikkely 2. szakasz)
Államkormányok: Joguk van saját állami milíciáik összehívására is. (Alkotmány 4. cikkely 4. szakasz)
Egyszóval, az Egyesült Államokban a hatalmat, különösen a hadsereg mozgósításával kapcsolatos hatalmat nem egy helyre koncentrálják, hanem szétosztják. Ez a nemzet alapítóinak a hatalom koncentrációjával szembeni óvatosságát és azt a mélyen gyökerező szándékukat tükrözi, hogy a hatalommegosztás és a fékek és egyensúlyok révén megőrizzék a demokráciát. Ez a mondás jut eszünkbe: "A korlátlan hatalom korlátlanul korrumpál".
A dél-koreai elnök sokkal nagyobb hatalmat gyakorol, mint az amerikai elnök. Nem véletlenül beszélünk "királyi elnökségről". A hatékony vezetéshez erős elnöki vezetésre is szükség van, de a hadiállapot esete is mutatja, hogy mindig fennáll a hatalommal való visszaélés veszélye.
Ennek az eseménynek köszönhetően el kell kezdeni a vitát az alkotmánymódosításról, amely az elnökre koncentrált hatalmat szétosztja, és megerősíti a parlament ellenőrző funkcióját. Különösen olyan esetekben, mint a hadiállapot, amely jelentősen befolyásolja az állampolgárok alapvető jogait, gondosabb eljárásokra és erős ellenőrzési mechanizmusokra van szükség.
Nem elég csak a hadiállapottal kapcsolatos rendelkezéseket módosítani egy "egypontos alkotmánymódosítás" keretében. Most itt az alkalom, hogy megoldjuk a "királyi elnökség" krónikus problémáját, és intézményesítsük a hatalommegosztást és a kooperációt.
Az alkotmánymódosítás nem könnyű feladat. De a hadiállapot esete azt a határozott üzenetet közvetíti számunkra, hogy "Nem halogathatjuk tovább az alkotmánymódosítást" Nemzeti konszenzusra és bátor döntésekre van szükségünk egy érettebb demokratikus rendszer kialakításához.
A demokrácia nem egy kész rendszer, hanem egy "folyamatos fejlesztés". Ez az eset újra rámutatott arra, hogy mennyire fontos az alkotmány és a hatalmi struktúrák állandó figyelemmel kísérése és ellenőrzése. Csak az éber állampolgárok ereje képes létrehozni az igazi demokráciát. A változás szereplői mi magunk vagyunk!
Mit szól hozzá? A nagyobb érdeklődés és szórakoztatás érdekében a szövegben sok kollokviális kifejezést használtunk, és hangsúlyoztuk az alkotmánymódosítás szükségességét. Bármikor jelezheti, ha szeretne valamit módosítani vagy hozzáadni!
Hozzászólások0