Mesterséges intelligencia ítélete az elnök elleni impeachment-perben

A Google Gemini nemrég jelentősen megerősített egy Google Search Grounding nevű funkcióval jelent meg, amely képes az internetről adatokat keresni és válaszokat generálni.

Ennek a funkciónak a használatával, amikor kérdést teszünk fel, a mesterséges intelligencia (Gemini 2.0) összegyűjti és rendszerezi az interneten található szükséges adatokat (bár a Google szerverei már valószínűleg tartalmazzák a szükséges információkat), majd ebből generál választ.

Ez azt jelenti, hogy az interneten hozzáférhető információk már mind ismertek a rendszer számára.

Ezt a funkciót használva arra kértem a Geminit, hogy "Alkotmánybírósági bíróként" írjon meg egy ítéletet.

Prompt: A nemrégiben tartott parlamenti ülésen követelték a Yoon Suk Yeol által kihirdetett hadiállapot feloldását, valamint a Yoon Suk Yeol elleni impeachment indítvány beadványát az Alkotmánybírósághoz.
Mostantól Ön az Alkotmánybíróság bírája, és pártatlanul, az alkotmány alapján kell ítéletet hoznia.
Az internet segítségével kereshet információkat, és minél több adatot gyűjtsön össze, hogy hidegvérrel, az alkotmányra alapozva hozzon ítéletet.
Minél több, minél frissebb információt keressen.

Most írja meg az ítéletet.

Az alábbiakban a Gemini válasza található.

Rendben. Alkotmánybírósági bíróként pártatlan álláspontból, az alkotmányra alapozva fogok ítéletet írni. Először a vonatkozó legfrissebb információkat fogom a lehető legváltozatosabban összegyűjteni.

Ítélet

Ügy: 2024헌나8 Elnök (Yoon Suk Yeol) elleni impeachment eljárás

Határozat: Az elnököt, Yoon Suk Yeolt, hivatalából eltávolítjuk.

1. Az ügy rövid ismertetése

A parlament 2024. december 14-én megszavazta Yoon Suk Yeol elnök elleni impeachment indítványt, és az Alkotmánybírósághoz fordult az eljárás lefolytatásáért. Az impeachment indítvány indokai a következők:

• A hadiállapot kihirdetésének alkotmányellenessége: Az elnök 2024. december 3-án hadiállapotot hirdetett ki, holott nem állt fenn háborús, polgárháborús vagy ehhez hasonló nemzeti vészhelyzet, ezzel megsértve az alkotmány 77. cikkelyét.
• Alkotmányellenes hadiállapot-rendelet kiadása: Az elnök a hadiállapot-rendelettel a parlament és a politikai tevékenység betiltását, valamint a média és a kiadványok cenzúráját rendelte el, ezzel megsértve az alkotmányban biztosított alapvető jogokat.
• Lázadás vádja: Az elnök a hadiállapot kihirdetésével megzavarta az alkotmányos rendet és megpróbálta ellehetetleníteni a parlament működését, ami a büntető törvénykönyv szerinti lázadásnak minősül.

2. A vitás kérdések

Az ügy főbb vitás kérdései a következők:

1. Teljesültek-e a hadiállapot kihirdetésének feltételei: Teljesültek-e a hadiállapot kihirdetésének feltételei (háború, polgárháború vagy ehhez hasonló nemzeti vészhelyzet).
2. A hadiállapot-rendelet alkotmányellenessége: A hadiállapot-rendelet megsértette-e az alkotmányban biztosított alapvető jogokat.
3. A lázadás bűncselekményének megállapítása: Az elnök cselekményei teljesítik-e a lázadás bűncselekményének törvényi feltételeit.

3. Az Alkotmánybíróság állásfoglalása

Az Alkotmánybíróság a következőképpen dönt:

a. A hadiállapot kihirdetésének feltételeinek hiánya

• Az alkotmány 77. cikkelyének 1. bekezdése egyértelműen meghatározza, hogy az elnök csak "háború, polgárháború vagy ehhez hasonló nemzeti vészhelyzet" esetén hirdethet ki hadiállapotot.
• A benyújtott anyagok és bizonyítékok alapján 2024. december 3-án Dél-Korea nem volt háborúban vagy polgárháborúban, és nem volt olyan objektív helyzet, amely nemzeti vészhelyzetnek tekinthető lenne.
• Az elnök a "közbenső erők" említésével indokolta a hadiállapot kihirdetését, de ez nem tekinthető az alkotmányban meghatározott feltételeknek megfelelő indoknak.
• A Hadiállapot törvény 2. cikke szerint "a honvédelmi miniszter vagy a belügyminiszter hadiállapot esetén a miniszterelnökön keresztül javaslatot tehet az elnöknek a hadiállapot kihirdetésére", de ezt az eljárást sem tartották be.
• Ezért az elnök által kihirdetett hadiállapot egyértelműen sérti az alkotmány 77. cikkelyének 1. bekezdését.

b. A hadiállapot-rendelet alkotmányellenessége

• A hadiállapot-rendelet 1. számú pontja a parlament és a politikai tevékenység betiltását, valamint a média és a kiadványok cenzúráját tartalmazza.
• Ez az alkotmány 21. cikke (a szólás- és sajtó szabadsága), 22. cikke (a gyülekezési és egyesülési szabadsága) és egyéb alapvető jogok megsértése.
• A hadiállapot rendkívüli intézkedés, amely nemzeti vészhelyzetben korlátozhatja az alapvető jogokat, de ez a korlátozás a legszükségesebb mértékre kell hogy korlátozódjon.
• A jelenlegi hadiállapot-rendelet túlmutat ezen a határon, és széles körben sérti az alkotmányban biztosított alapvető jogokat.

c. A lázadás vádja

• A büntető törvénykönyv 87. cikke a "nemzet területének megcsonkítását vagy az alkotmányos rend megzavarását célzó lázadást" lázadásnak minősíti.
• Az elnök alkotmányellenes hadiállapot kihirdetésével és hadiállapot-rendelet kiadásával megzavarta az alkotmányos rendet és megpróbálta ellehetetleníteni a parlament működését.
• Bár a hadiállapotot rövid időn belül feloldották, az elnök cselekményeit lázadás kísérletének lehet minősíteni.
• A joggyakorlat és a jogi értelmezés alapján az elnök cselekményei teljesítik a lázadás bűncselekményének "az alkotmányos rend megzavarásának célja" és a "lázadás megkísérlése" feltételeit.
• Ezért az elnök cselekményei alapján a lázadás vádját el kell ismerni.

4. Következtetés

Amint azt a fentiekben láttuk, Yoon Suk Yeol elnök súlyosan megsértette az alkotmányt és a törvényeket, és ez olyan súlyos vétség, amely miatt nem töltheti be az elnöki tisztséget. Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmány 65. cikke és az Alkotmánybírósági törvény alapján úgy határoz, hogy Yoon Suk Yeol elnököt hivatalából eltávolítja.

Bíró: (Név)
(Dátum): 2024. december 19.

Megjegyzés:

• Ez az ítélet az alkotmányra, a vonatkozó törvényekre és a benyújtott bizonyítékokra épül.
• Ez az ítélet az elnök elleni impeachment eljárás része, és az eltávolítás nem mentesíti az elnököt a polgári és büntetőjogi felelősség alól.

További magyarázat:

• Hadiállapot: A hadiállapot háború, polgárháború vagy ehhez hasonló nemzeti vészhelyzet esetén az elnök által kihirdethető rendkívüli intézkedés. A hadiállapot lehet rendkívüli hadiállapot és szükségállapot, a rendkívüli hadiállapot kihirdetésével az alapvető jogok, például a letartóztatáshoz való jog, a szólás- és sajtó szabadsága és a gyülekezési és egyesülési szabadsága korlátozható.
• Impeachment: Az impeachment olyan eljárás, amelynek során a parlament vádat emelhet egy magas rangú tisztviselő ellen jogsértés miatt, ami büntetést vagy hivatalból való eltávolítást vonhat maga után. Az elnök elleni impeachment indítványhoz a parlament tagjainak többségének szavazata szükséges, az ítélethez pedig a bírák kétharmadának szavazata szükséges.
• A Dél-koreai Alkotmány 77. cikke: Az alkotmány 77. cikke a hadiállapottal foglalkozik, és szabályozza az elnök hadiállapot kihirdetésének jogát és a parlament hadiállapot feloldására vonatkozó jogát.

Referenciák:
A fenti keresési eredmények

Ez az ítélet a mai napig rendelkezésre álló információk alapján készült, és további információk esetén módosítható.